pééé

túl neveletlen vagyok. erre kellett rájönnöm, meg arra hogy úgy szeretek ahogyan éppen kedvem tartja. ötös skálán mondjuk egy erős hármas. és ez elég tré.

de a szívemnek nagyon kedves az a mosolygós kerek feje.

A picture called happiness.

akár ki is akaszthatom a falra azt a képet. kicsit kifakultak a színei, de olyan üde és bájos. újrafesthetnénk ám. mit hozol, festéket vagy ecsetet? valamiért úgy érzem, maradandót alkotnánk; bár tény hogy néha felbasz ez a sok feltételes mód.

a törésvonalak új utakat szabnak, és egészen sok mosoly nyílik az út mentén. és néha nem kell gondolkodni, nem kell akarni csak pusztán érezni. meggondolatlan szavakat mondani szívből.
- Remélem tisztában vagy vele, hogy kurvára nem fogok felszállni arra a vonatra.

néha kigombolódik a kabátom és lefagyaszt a csontig hatoló jeges döbbenet. mit csinálok? mégis mi a faszt csinálok? és ilyenkor úgy érzem magam mint egy sokszáz darabos kirakó amiből hiányzik néhány darabka és ezért sosem lesz szép és sosem lesz egész és sosem lesz elkápráztató meg olyan amit kitesznek a falra.

belecsúsztatom az összefagyott kis kezemet a zsebébe, és ő felmelegíti.